forrás:
https://mnm.hu/hu/muzeum/hirek/tobb-mint-140-ezren-lattak-6-videki-helyszinen-seuso-kiallitast
https://mnm.hu/hu/muzeum/hirek/tobb-mint-140-ezren-lattak-6-videki-helyszinen-seuso-kiallitast
Több mint 140 ezren látták 6 vidéki helyszínen a Seuso-kiállítást
2018/04/20
A Seuso-kincs 2017. október 29-én a Magyar Nemzeti Múzeum szervezésében országos körútra indult, hogy az ország 6 különböző múzeumában mutatkozzon be 2018. április 15-ig. A kiállítás nemcsak a látogatószám és a bemutatott anyag értéke miatt különleges, hanem azért is mert azzal együtt, hogy valamennyi helyszínen kiegészült a helyi múzeum anyagával, mindenütt magas színvonalon érvényelült a kurátori koncepció és a hozzá szorosan kapcsolódó arculat.
14 nagyméretű ezüstedény, 68,5 kilogrammnyi ezüst, 6 helyszín, 140.308 látogató, 1939 –a legnagyobb titokban megtett – kilométer, több mint 200 munkatárs, 1000-nél is magasabb számú médiamegjelenés, a kiállítástól függetlenül is használható múzeumpedagógiai kiadvány, többnyelvű ismertterjesztő kötet, egységes arculat – néhány adat, amely tükrözi annak a sikernek a sokoldalúságát, amely a Seuso-vándorkiállítást jellemzi.
A Magyar Nemzeti Múzeum, valamint Székesfehérvár, Zalaegerszeg, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc és Nyíregyháza városa és múzeuma példa nélküli vállalkozásba fogott, amikor rekordidő alatt létrehozta és megszervezte a Seuso-kiállítást, kiadványokat jelentett meg, programokat hirdetett, ajándéktárgyakat gyártott. Ennek köszönhetően több mint 140 ezer látogatóhoz juthatott el úgy egy magas színvonalú, különleges értékeket bemutató kiállítás, hogy lakóhelyüktől nem kellett messzire utazniuk.
A különböző korú, hátterű látogatók szinte mindenhol akadálymentes körülmények között találkozhattak azzal a 14 tárggyal, amelyet több éven át tartó sikeres tárgyalássorozat eredményeképpen 2014-ben és 2017-ben térhettek haza kalandos útjukról.
A Seuso-kincset két, ételek tálalására szolgáló nagyméretű lapos tál, két további tálaló és valószínűleg dísztálként is használt tál, egy mosdáshoz használt mély tál és két hozzá tartozó, geometrikus díszítésű kancsó, továbbá egy dionüszoszi ábrázolásokkal, egy állatalakokkal és egy görög mitológiai ábrázolással díszített kancsó alkotja. Két vödör, egy illatszeres tégelyek tárolására szolgáló doboz, valamint egy amfora is része az együttesnek. A kincseket a 4. század utolsó évtizedeiben vagy az 5. század elején rejthették el, feltehetően egy háborús konfliktus elől menekülve. Az ezüstedényeket egy rézüstben helyezték el úgy, hogy a nagy tálakat az üst aljába, lefelé fordítva egymásra, majd a kisebb edényeket a tetejükre fektették.
A római császárkor késői szakaszából (4.–5. század) származó kincslelet nevét az úgynevezett Seuso-tál feliratán megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta, aki a Római Birodalom latin és görög kultúrán nevelkedett gazdag elitjéhez tartozott. Nevét más történeti forrás nem őrizte meg, de elképzelhető, hogy a hivatali apparátus tagjaként vagy a hadsereg tisztjeként császári szolgálatban állt. Családjának vagyonához nemcsak ezüstedények, hanem egy Balaton környékén fekvő nagybirtok és villa is hozzátartozhatott.
A késő császárkorból ismert, mintegy harminc, lakoma-készlet darabjait is tartalmazó nemesfém kincslelet között a Seuso-kincs mind művészi, mind anyagi értékét tekintve kiemelkedő helyet foglal el. A kiállításon bemutatott ezüstkészlet össztömegével a fennmaradt késő császárkori ezüst ötvösművészeti kincsleletek között a legértékesebbnek számít.
A kiállítás legközelebb június végén Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban mutatkozik be.
A Seuso-kincs vándorkiállítás helyszínei és látogatószáma
Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum
2017. október 29. – november 19.
Látogatószám: 27.528 fő
Zalaegerszeg, Göcseji Múzeum
2017. november 28. – december 17.
Látogatószám: 20.017 fő
Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum
2017. december 29. – 2018. január 21.
Látogatószám: 22.351 fő
Kecskemét, Katona József Múzeum
2018. január 30. – február 18.
Látogatószám: 24.058 fő
Miskolc, Herman Ottó Múzeum
2018. február 27. – március 18.
Látogatószám: 24 600 fő
Nyíregyháza, Jósa András Múzeum
2018. március 27. – április 15.
Látogatószám: 21.754 fő
A Seuso-kincs
Vándorkiállítás 2017–2018
A kiállítást rendezte: Dági Marianna (Szépművészeti Múzeum), Mráv Zsolt (Magyar Nemzeti Múzeum)
Szakmai lektor: Török László (Magyar Tudományos Akadémia)
Műtárgyfotók: Dabasi András, Kardos Judit
Grafikai tervezés: Farkas Anna
Kiállítás látványterv, installáció: Narmer Építészeti Stúdió
Magyar Nemzeti Múzeum
Projektirányítás: Varga Benedek főigazgató, Rezi-Kató Gábor főigazgató-helyettes, Tomka Gábor projektvezető, főigazgató-helyettes, Varga Lujza projektmenedzser
Pénzügyi vezető: Zsurki Attila
Kommunikáció: Berényi Marianna, Szily Marianna
Dokumentáció: Sz. Bukucs Barbara
Szerkesztő: Merényi Ágnes
Műtárgyvédelem: Lencz Balázs
Biztonságtechnika: Pataki János
Szakmai asszisztens: Szabadváry Tamás
Múzeumpedagógia: Kenesei Zsófia, Suba Eszter, Vattay Liliána
https://mnm.hu/hu/muzeum/hirek/tobb-mint-140-ezren-lattak-6-videki-helyszinen-seuso-kiallitast
https://mnm.hu/hu/muzeum/hirek/tobb-mint-140-ezren-lattak-6-videki-helyszinen-seuso-kiallitast
Több mint 140 ezren látták 6 vidéki helyszínen a Seuso-kiállítást
2018/04/20
A Seuso-kincs 2017. október 29-én a Magyar Nemzeti Múzeum szervezésében országos körútra indult, hogy az ország 6 különböző múzeumában mutatkozzon be 2018. április 15-ig. A kiállítás nemcsak a látogatószám és a bemutatott anyag értéke miatt különleges, hanem azért is mert azzal együtt, hogy valamennyi helyszínen kiegészült a helyi múzeum anyagával, mindenütt magas színvonalon érvényelült a kurátori koncepció és a hozzá szorosan kapcsolódó arculat.
14 nagyméretű ezüstedény, 68,5 kilogrammnyi ezüst, 6 helyszín, 140.308 látogató, 1939 –a legnagyobb titokban megtett – kilométer, több mint 200 munkatárs, 1000-nél is magasabb számú médiamegjelenés, a kiállítástól függetlenül is használható múzeumpedagógiai kiadvány, többnyelvű ismertterjesztő kötet, egységes arculat – néhány adat, amely tükrözi annak a sikernek a sokoldalúságát, amely a Seuso-vándorkiállítást jellemzi.
A Magyar Nemzeti Múzeum, valamint Székesfehérvár, Zalaegerszeg, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc és Nyíregyháza városa és múzeuma példa nélküli vállalkozásba fogott, amikor rekordidő alatt létrehozta és megszervezte a Seuso-kiállítást, kiadványokat jelentett meg, programokat hirdetett, ajándéktárgyakat gyártott. Ennek köszönhetően több mint 140 ezer látogatóhoz juthatott el úgy egy magas színvonalú, különleges értékeket bemutató kiállítás, hogy lakóhelyüktől nem kellett messzire utazniuk.
A különböző korú, hátterű látogatók szinte mindenhol akadálymentes körülmények között találkozhattak azzal a 14 tárggyal, amelyet több éven át tartó sikeres tárgyalássorozat eredményeképpen 2014-ben és 2017-ben térhettek haza kalandos útjukról.
A Seuso-kincset két, ételek tálalására szolgáló nagyméretű lapos tál, két további tálaló és valószínűleg dísztálként is használt tál, egy mosdáshoz használt mély tál és két hozzá tartozó, geometrikus díszítésű kancsó, továbbá egy dionüszoszi ábrázolásokkal, egy állatalakokkal és egy görög mitológiai ábrázolással díszített kancsó alkotja. Két vödör, egy illatszeres tégelyek tárolására szolgáló doboz, valamint egy amfora is része az együttesnek. A kincseket a 4. század utolsó évtizedeiben vagy az 5. század elején rejthették el, feltehetően egy háborús konfliktus elől menekülve. Az ezüstedényeket egy rézüstben helyezték el úgy, hogy a nagy tálakat az üst aljába, lefelé fordítva egymásra, majd a kisebb edényeket a tetejükre fektették.
A római császárkor késői szakaszából (4.–5. század) származó kincslelet nevét az úgynevezett Seuso-tál feliratán megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta, aki a Római Birodalom latin és görög kultúrán nevelkedett gazdag elitjéhez tartozott. Nevét más történeti forrás nem őrizte meg, de elképzelhető, hogy a hivatali apparátus tagjaként vagy a hadsereg tisztjeként császári szolgálatban állt. Családjának vagyonához nemcsak ezüstedények, hanem egy Balaton környékén fekvő nagybirtok és villa is hozzátartozhatott.
A késő császárkorból ismert, mintegy harminc, lakoma-készlet darabjait is tartalmazó nemesfém kincslelet között a Seuso-kincs mind művészi, mind anyagi értékét tekintve kiemelkedő helyet foglal el. A kiállításon bemutatott ezüstkészlet össztömegével a fennmaradt késő császárkori ezüst ötvösművészeti kincsleletek között a legértékesebbnek számít.
A kiállítás legközelebb június végén Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban mutatkozik be.
A Seuso-kincs vándorkiállítás helyszínei és látogatószáma
Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum
2017. október 29. – november 19.
Látogatószám: 27.528 fő
Zalaegerszeg, Göcseji Múzeum
2017. november 28. – december 17.
Látogatószám: 20.017 fő
Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum
2017. december 29. – 2018. január 21.
Látogatószám: 22.351 fő
Kecskemét, Katona József Múzeum
2018. január 30. – február 18.
Látogatószám: 24.058 fő
Miskolc, Herman Ottó Múzeum
2018. február 27. – március 18.
Látogatószám: 24 600 fő
Nyíregyháza, Jósa András Múzeum
2018. március 27. – április 15.
Látogatószám: 21.754 fő
A Seuso-kincs
Vándorkiállítás 2017–2018
A kiállítást rendezte: Dági Marianna (Szépművészeti Múzeum), Mráv Zsolt (Magyar Nemzeti Múzeum)
Szakmai lektor: Török László (Magyar Tudományos Akadémia)
Műtárgyfotók: Dabasi András, Kardos Judit
Grafikai tervezés: Farkas Anna
Kiállítás látványterv, installáció: Narmer Építészeti Stúdió
Magyar Nemzeti Múzeum
Projektirányítás: Varga Benedek főigazgató, Rezi-Kató Gábor főigazgató-helyettes, Tomka Gábor projektvezető, főigazgató-helyettes, Varga Lujza projektmenedzser
Pénzügyi vezető: Zsurki Attila
Kommunikáció: Berényi Marianna, Szily Marianna
Dokumentáció: Sz. Bukucs Barbara
Szerkesztő: Merényi Ágnes
Műtárgyvédelem: Lencz Balázs
Biztonságtechnika: Pataki János
Szakmai asszisztens: Szabadváry Tamás
Múzeumpedagógia: Kenesei Zsófia, Suba Eszter, Vattay Liliána
Támogató: Magyarország kormánya, Emberi Erőforrások Minisztériuma
A cikk forrása, származási helye:
https://mnm.hu/hu/muzeum/hirek/tobb-mint-140-ezren-lattak-6-videki-helyszinen-seuso-kiallitast
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése