2020. március 14., szombat

Orosz Emese: Milyen ember lehetett Seuso, a híres kincsek tulajdonosa?







Orosz Emese cikke - szmo.hu
2018. június 27.


A cikk forrása:

https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/kviz-mennyire-ismered-petofi-sandor-verseit/

Milyen ember lehetett Seuso, a híres kincsek eredeti tulajdonosa?




A Seuso-kincs ismét látogatható Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban.




A Seuso-kincs féléves vidéki vándorkiállítását követően június 27-től ismét látható Budapesten, a kincs végleges őrzési helyén, a Magyar Nemzeti Múzeumban. Bonyolult tulajdonviszonyairól és hazakerülésének kalandos történetéről már korábban is írtunk nektek. De vajon milyen darabokból állhatott a teljes ezüstkészlet, mennyit érhetett ókori értékén? Illetve ki lehetett egyáltalán Seuso, aki a késői római császárkorban birtokolta e kincseket?

Milyen darabokból állhatott a teljes szett?

A Seuso-kincs az egyik legjelenősebb késő római ezüst kincslelet. A ma ismert együttes 14 - többségében 4. században készült - ezüstedényből áll, illetve az elrejtésükhöz használt rézüstből.

A tárgyak közös jellemzője a nagy tisztaságú alapanyag, illetve a hivalkodó méretük és tömegük, amivel a legnagyobb késő római ezüstedények sorába tartoznak. Díszítésükben a görög műveltség képi ábrázolásait követik: a vadászat és lakoma jeleneteit, illetve mitológiai történeteket ismerhetünk fel az edényeken. Ezekkel a témákkal az uralkodó elit tagjai életstílusukat és műveltségi eszméiket - egyszóval a felsőbb társadalmi réteghez tartozásukat is kifejezték.



A Seuso-kincs ismert darabjai

• Vadász - vagy Seuso-tál (70,5 cm, 8873 gramm)

• Meleagros-tál (69,4 cm, 8606 g)

• Achilles-tál (72 cm, 11 786 g)

• Geometrikus tál (64,2 cm, 7150 g)

• Amfora (ezüstből készült dugóval), (38,5 cm, 2506 g)

• Dionüszikus jelenetekkel díszített kancsó

(43,5 cm, 3000 g)

• Cirkuszi állatjelenetes fedeles kancsó (51 cm, 3983 g)

• Hyppolitus készlet vödör A, (22,7 cm, 4436 g)

• Hyppolitus készlet vödör B, (22,9 cm, 4478 g)

• Hyppolitus készlet kancsó fedéllel (57,3 cm, 4051 g)

• Geometrikus kancsó A, (52,8 cm, 2804 g)

• Geometrikus kancsó B, (55 cm, 2671 g)

• Kézmosó medence, (45,2–46,8 cm, 2118 g)

• Illatszertartó szelence nyitható kúpos fedéllel

(32 cm, 2051 g)

• Rézüst (32,5 cm magas, 83,5 cm széles)












A készlet azonban jelenlegi állapotában valószínűleg nem teljes. Hasonló kincsleletek alapján feltételezik, hogy további darabok - kisebb asztali edények, evőeszközök és poharak is tartozhattak hozzá. A szakértők szerint az sem kizárt, hogy a kincs 248 darabból állhatott, amik - ha valóban léteznek - jelenleg ismeretlen helyen lappangnak.

A kincs feltételezett magyarországi lelőhelyének közelében, a Kőszárhegyen 1878-ban egy késő római ezüstállvány darabjai is előkerültek, amelybe pontosan beleillik az egyik Seuso-tál. A régészek így a 20 kilós állványt lelőhelye, értéke és díszítése alapján is a kincslelethez tartozó tárgyként emlegetik.

Hány liter bort lehetett volna vásárolni a Seuso-kincs értékén?

A lelet darabjai nem csak napjainkban számítanak értékes kincsnek. Az edények saját korukban is az ezüst művészet csúcsdarabjainak számítottak, ami vételárukban is tükröződött. Értéküket egyrészt nemesfém alapanyaguk adta, másrészt az elkészítésükbe fektetett ezüstműves-munka művészi minősége. A 14 darabból álló szett összesen 68,5 kg-t nyom. Ezt megduplázva becsülhetjük meg késő római kori értékét, ami kb. 2040 arany pénzérmének (solidus) felelhetett meg. Ez egy alacsonyabb rangú hivatalnok vagy lovas katona 226 évi jövedelme volt. Egy nagybirtokos azonban alig néhány év alatt kitermelhette egy ilyen ezüstkészlet árát.

A 4. - 5. században egyetlen solidusból egy katonaköpenyt, 350 liter búzát, 88 kg marhahúst vagy 109 liter bort lehetett vásárolni. Ez azt jelenti, hogy a kincs csupán jelenleg ismert darabjainak

árából Seuso több mint 220 ezer liter bort vásárolhatott volna.

Milyen ember lehetett Seuso?

A Seuso-kincs az egyik edényen megnevezett egykori tulajdonosáról kapta a nevét. A latin körfelirat így szól: "HEC SEVSO TIBI DVRENT PER SAECVLA MVLTA POSTERIS VT PROSINT VASCVLA DIGNA TVIS." Ami magyar fordításban körülbelül annyit jelent:

"Maradjanak meg számodra ezek az edények, Seuso, évszázadokon át, hogy utódaidnak is méltóképp hasznára váljanak."

De milyen ember lehetett ez a Seuso? Az egykori tulajdonos társadalmi helyzetére, személyiségére és műveltségére a kincs értékéből és az edényeken megjelenő ábrázolásokból következtethetünk. Ezek alapján

Seuso a Római Birodalom latin és görög kultúrán nevelkedett jómódú elitjéhez tartozott.

Szenvedélyes vadász lehetett, aki minden bizonnyal örömmel fogadta, ha vendégei a görög mitológia híres vadászaihoz, például Meleagroszhoz hasonlították.








Meleagros-tál domborműve

A Seuso-tálon megjelenő Krisztus-monogram alapján valószínűleg voltak keresztény kötődései. S bár nevét más történeti forrás nem említi, elképzelhető, hogy a hivatali apparátus tagjaként vagy a hadsereg tisztjeként a császár szolgálatában állt.

A krisztogram (☧) után kezdődik az ezüstbe vésett latin nyelvű körfelirat


Családjának vagyonához tartozhatott egy Balaton környékén fekvő nagybirtok és villa is, amire a vadásztál Pelso, azaz Balaton feliratából is következtethetünk.




„Pelso”, azaz Balaton felirat a vadásztálon

A családi-baráti ajándékozás kifinomul szokás volt a római elit körében. A császárok nem csak elvárták, hanem maguk és bőkezűen osztogatták az ajándékokat. Seuso is ajándékként kaphatta a nevével díszített tálat, és a többi edény is hasonló módon juthatott családjának birtokába.

A kincset valószínűleg a 4. század utolsó évtizedében vagy az 5. század elején rejthették el tulajdonosai, akik villájukat is hátrahagyva feltehetően egy háborús konfliktus elől menekültek el.

A Seuso-kincset a Magyar Nemzeti Múzeumban nézhetitek meg, további részleteket a honlapon találtok.

Forrás, képek: Magyar Nemzeti Múzeum, Wikipédia





A cikk származási helye:


https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/kviz-mennyire-ismered-petofi-sandor-verseit/


https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/kviz-mennyire-ismered-petofi-sandor-verseit/


Az eredeti cikk nem közölte, de a képek Lövey-Varga Éva Késő római ezüstkincsek és Római kori bronzedények szakdolgozataiból valók! A dolgozatokat a táskával és Winchesterrel, laptoppal, iratokkal és nyomtatott anyagokkal hekker miatti máshová nyomtatással párhuzamosan ellopták az Országházban való fotózás után!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése