Lövey Varga Éva
Seuso_Mindent Bele & Jog az Igazságért
Robotika - borsika
Robotika, borsika...Bors az orrod alá, jól megszórva. Nem is kicsit, mindjárt többszörözötten hatványosan. Bár kevesen tudják, tudhatják, Neumann is felállított határokat.
Olyan események zajlanak a világban, a környezetemben, az emberi viszonyulásokban és hozzáállásokban, hogy, ha nem is akartam foglalkozni vele, de kell, de kikerülhetetlen. A saját ingerhatárokon kívül más ingerhatárai is indokolják.
A kutatásokat nem most, még gyerekként kezdtem. Sok mindent kellene, és el kell mondanom, de a két évtizedes és több jogi visszaéléssor miatt egyre kevésbé vagyok én is hajlandó rá, hiába a bátorítás, az ösztönzés, hallgatás.
Vajmi kevés a különbség aközött, hogy valakit egy cél érdekében hallgatásra kérsz, vagy kapcsolatmegszakításra. A lényeg, hogy nincs kommunikáció, információáramlás, s ahol nincs megbeszélés, megértés, ott ellenségeskedés, kitaláció és képzeletek sora veszi át a szerepet. S amikor valaki komolyan nem tud válaszolni, mert sajnos az exitált felirat kerül az egészségügyi dokumentációba, akkor már baj van.
Sokan lehülyéznek embereket, mert írnak, vonalakat keresnek a munkájukhoz, a megértéshez, megértetéshez.
A jogi visszaéléseket a jogász képzéstől a gyakorló jogászon, ügyvéden, ügyészen és bírón kívül nem csak bíróságon, vagy a jogtanácsosi, vagy a céges, szerzői jogi területeken, de az eljárásjogokban is megtapasztaltam. A hibákat nem csak az általános adatvédelmi "meg nem értések" miatt nehéz elmondani, leírni, de a tömeges hibák több százezer, milliós dokumentáció lekövetését igénylik, a leírás pedig egy perccel sem rövidebb, mint bárki másnak.
Ugyanannyi időbe telik minden gondolat, karakter, mint 20 évvel ezelőtt, tehát ha egy 50 oldalas dolgozatot kell begépelned, bárki végzi, ugyannyi lesz, míg előkeresed, leírod, beadod, stb.
Bosszantó az a bugrisság, ami a családfakutatásokban és az adatok nyilvántartásában megy, minden szinten, a levéltárakban és a jogi intézményekben, a minisztériumi és felsőoktatási területeken. Sokan nem is foglalkoznának vele, megkeresik azt, aki ingyen hozzáfér, kikéri, vagy költözéskor belekukkantanak.
Nem tudom közérdekből eltitkolni vagy védeni az adatokat, mert bizonyos szempontból igaza van az embernek, ha bíró akar lenni, ha igazságügyi szakértő, akkor ahhoz aztán "gyomor kell". Főleg, az olyan bemondások mellett, hogy nincs igazság,. a maga igazsága nem más igazsága, az igazság odaát van, stb., sorolhatnám.
Mindenesetre az adataimmal, a kutatásaimmal való visszaélések nem most kezdődtek, valamikor a nyolcvanas években, amikor történelmet kezdve tanulni, az ember részt vett a helyi feltárásokon, a honismereti szakkörökön, a saját családfa kutatásokon, s az adatok eltűntek, majd 30 évvel, s később, mostanságban más(ok), egykori alkalmazottak, tanárok, szaktársak munkáiban a táskalopások, géplopások, eltűnt kabátok, iratok, indexek után előkerültek.
A Seuso ügy megoldatlanságai mögött is hasonló esetek állnak, a kutatói anyagok nyomozásainak mellőzései, végzettségi, banki adatokkal való visszaélések, jogászadat-cserék, jogi igazgatói fenyegetések, stb. Az emberi indulatok, a gondolkodás nélküli támadások, előítéletek..
Az ember az időjárás viszontagságainak, minden más környezeti tényezőnek ki van téve. Nem úgy alszik, nem úgy teljesít, ha veszélyben van, vagy ha nem tud beszélgetni, nincs mellette aki szereti, akit szeret, stb. Az adatcseréket pedig gyógyszer, orvosi kezelés nem rakja helyre, de a fennálló okokat sem, a következményeket még kevésbé.
Már gyerekkoromban azért választottam a biológiát, kémiát, agykontrollt, hogy igazoljam. A fizikai folyamatokat a kémiai anyagmemnyiség változása csak eltolja, minden nem tud beépülni, nem kapcsolódik, ideiglenesen befolyásol, stb.
Az informatika csak kettes számrendszeren alapul. Vagy igen valami, vagy nem. Vagy van jel, vagy nincs.
Ha egy embernek mondanak valamit, vagy igaz, vagy nem. Ő dönti el, hogy igaznak tekinti, vagy nem.
Sokak számára talán felesleges filozófia, avagy agymenés lehet, arra gondolnak, az êlethez nem kell a jog, a filozófia. Ne törődj vele, menj tovább. Továbbmegy, s húsz év múlva a nemtörődömség, az odázás, a problémamegoldás-kihagyás visszaüt.
Az egyén mindig a teljes világgal szemben áll. Sem a szülő, sem a testvér, sem a barát, sem az idegen nem képes teljesen minden tudását, tapasztalatát, gondolatát átvenni.
Az meg végképp téves elképzelés, hogy az igazságba hal bele valaki, vagy megbolondul.
A világ relatív.. nem csak erkölcsökön nyugszik, ami nem azonos az etikával. Aztán, azt is maga dönti el, mit tanul meg, mit olvas el, mit mellőz. S viseli a következményeit...
Mert viselni fogja...
Olyan események zajlanak a világban, a környezetemben, az emberi viszonyulásokban és hozzáállásokban, hogy, ha nem is akartam foglalkozni vele, de kell, de kikerülhetetlen. A saját ingerhatárokon kívül más ingerhatárai is indokolják.
A kutatásokat nem most, még gyerekként kezdtem. Sok mindent kellene, és el kell mondanom, de a két évtizedes és több jogi visszaéléssor miatt egyre kevésbé vagyok én is hajlandó rá, hiába a bátorítás, az ösztönzés, hallgatás.
Vajmi kevés a különbség aközött, hogy valakit egy cél érdekében hallgatásra kérsz, vagy kapcsolatmegszakításra. A lényeg, hogy nincs kommunikáció, információáramlás, s ahol nincs megbeszélés, megértés, ott ellenségeskedés, kitaláció és képzeletek sora veszi át a szerepet. S amikor valaki komolyan nem tud válaszolni, mert sajnos az exitált felirat kerül az egészségügyi dokumentációba, akkor már baj van.
Sokan lehülyéznek embereket, mert írnak, vonalakat keresnek a munkájukhoz, a megértéshez, megértetéshez.
A jogi visszaéléseket a jogász képzéstől a gyakorló jogászon, ügyvéden, ügyészen és bírón kívül nem csak bíróságon, vagy a jogtanácsosi, vagy a céges, szerzői jogi területeken, de az eljárásjogokban is megtapasztaltam. A hibákat nem csak az általános adatvédelmi "meg nem értések" miatt nehéz elmondani, leírni, de a tömeges hibák több százezer, milliós dokumentáció lekövetését igénylik, a leírás pedig egy perccel sem rövidebb, mint bárki másnak.
Ugyanannyi időbe telik minden gondolat, karakter, mint 20 évvel ezelőtt, tehát ha egy 50 oldalas dolgozatot kell begépelned, bárki végzi, ugyannyi lesz, míg előkeresed, leírod, beadod, stb.
Bosszantó az a bugrisság, ami a családfakutatásokban és az adatok nyilvántartásában megy, minden szinten, a levéltárakban és a jogi intézményekben, a minisztériumi és felsőoktatási területeken. Sokan nem is foglalkoznának vele, megkeresik azt, aki ingyen hozzáfér, kikéri, vagy költözéskor belekukkantanak.
Nem tudom közérdekből eltitkolni vagy védeni az adatokat, mert bizonyos szempontból igaza van az embernek, ha bíró akar lenni, ha igazságügyi szakértő, akkor ahhoz aztán "gyomor kell". Főleg, az olyan bemondások mellett, hogy nincs igazság,. a maga igazsága nem más igazsága, az igazság odaát van, stb., sorolhatnám.
Mindenesetre az adataimmal, a kutatásaimmal való visszaélések nem most kezdődtek, valamikor a nyolcvanas években, amikor történelmet kezdve tanulni, az ember részt vett a helyi feltárásokon, a honismereti szakkörökön, a saját családfa kutatásokon, s az adatok eltűntek, majd 30 évvel, s később, mostanságban más(ok), egykori alkalmazottak, tanárok, szaktársak munkáiban a táskalopások, géplopások, eltűnt kabátok, iratok, indexek után előkerültek.
A Seuso ügy megoldatlanságai mögött is hasonló esetek állnak, a kutatói anyagok nyomozásainak mellőzései, végzettségi, banki adatokkal való visszaélések, jogászadat-cserék, jogi igazgatói fenyegetések, stb. Az emberi indulatok, a gondolkodás nélküli támadások, előítéletek..
Az ember az időjárás viszontagságainak, minden más környezeti tényezőnek ki van téve. Nem úgy alszik, nem úgy teljesít, ha veszélyben van, vagy ha nem tud beszélgetni, nincs mellette aki szereti, akit szeret, stb. Az adatcseréket pedig gyógyszer, orvosi kezelés nem rakja helyre, de a fennálló okokat sem, a következményeket még kevésbé.
Már gyerekkoromban azért választottam a biológiát, kémiát, agykontrollt, hogy igazoljam. A fizikai folyamatokat a kémiai anyagmemnyiség változása csak eltolja, minden nem tud beépülni, nem kapcsolódik, ideiglenesen befolyásol, stb.
Az informatika csak kettes számrendszeren alapul. Vagy igen valami, vagy nem. Vagy van jel, vagy nincs.
Ha egy embernek mondanak valamit, vagy igaz, vagy nem. Ő dönti el, hogy igaznak tekinti, vagy nem.
Sokak számára talán felesleges filozófia, avagy agymenés lehet, arra gondolnak, az êlethez nem kell a jog, a filozófia. Ne törődj vele, menj tovább. Továbbmegy, s húsz év múlva a nemtörődömség, az odázás, a problémamegoldás-kihagyás visszaüt.
Az egyén mindig a teljes világgal szemben áll. Sem a szülő, sem a testvér, sem a barát, sem az idegen nem képes teljesen minden tudását, tapasztalatát, gondolatát átvenni.
Az meg végképp téves elképzelés, hogy az igazságba hal bele valaki, vagy megbolondul.
A világ relatív.. nem csak erkölcsökön nyugszik, ami nem azonos az etikával. Aztán, azt is maga dönti el, mit tanul meg, mit olvas el, mit mellőz. S viseli a következményeit...
Mert viselni fogja...
