2016. szeptember 15. csütörtök 04:36
Horváth Csaba László
2043-ig titkosak a Seuso-akták
Hiába közpénz az a 15 millió euró, vagyis körülbelül négy és fél milliárd forint, amennyiért Magyarország visszavásárolta a Seuso-kincsek hét darabját, évtizedekig nem nyilvánosak az ügylet részletei – értesült a Magyar Nemzet. A római leletegyüttes egy részét két éve szerezte vissza a kormány, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azonban már 2013-ban minősítette a visszavásárlás adatait. Méghozzá harminc évre, így leghamarabb 2043-ban kerülhetnek nyilvánosságra az adatok.
Lapunk csaknem fél évvel ezelőtt fordult közérdekűadat-igényléssel a tárcához, arról érdeklődve, hogy ügyvédként kik és mekkora illetményért vettek részt a 4. században készült dísztárgyegyüttes visszavásárlásáról szóló tárgyalásokon. A Miniszterelnökség azonban megtagadta az információk kiadását. Közölték, hogy a kormány jelenleg is tárgyalásokat folytat, hogy a 15 darabból álló, késő ókori műkincsegyüttes hiányzó darabjai is Magyarországra kerüljenek. A kormány meggyőződése szerint pedig jelentősen rontaná pozícióikat és esélyeiket, ha a korábbi vagy a folyamatban lévő tárgyalások bárminemű részletéről tájékoztatnák a nyilvánosságot.
Mivel a Seuso-kincsek visszavásárlását közpénzből fizették, a Magyar Nemzet a Fővárosi Törvényszékhez fordult az ügyben, azt kérve, kötelezze a tárcát a kért adatok kiadására. A bíróságon derült ki, a kért iratok minősített adatnak számítanak. Ezek kiadása pedig bűncselekmény, ezért a tárca a Magyar Nemzet keresetének elutasítását kérte. Lapunk titokfelügyeleti hatósági eljárást kezdeményezett az ügyben.
Mint ismert, a Seuso-kincsek darabjait az 1970-es évek közepén találta meg Sümegh József, a Fejér megyei kőszárhegyi kőbánya kisegítő munkása. Ma sem tudni, pontosan hol bukkant a felbecsülhetetlen értékű késő római kori ezüst tárgyegyüttesre, pedig ez az információ létfontosságú volna a kincs magyarországi eredetének bizonyításához és a még külföldön lévő darabok visszaszerzéséhez. A talált tárgyakat négy-öt évig rejtegette, közben többet elcserélt vagy eladott. A helyiek többször látták őt magas rangú magyar és orosz katonatisztek társaságában. Sümegh Józsefet 1980 decemberében meggyilkolták, de a bűncselekményt az ügyben eljáró katonai ügyészek öngyilkosságnak állították be.
Emlékezetes, Dézsy Zoltán, aki áprilisban mutatta be a műtárgyakról készített dokumentumfilmje második részét, lapunknak nemrég azt mondta, a film vetítése óta számos új információhoz jutott. Ezek alapján várható, hogy már akár idén nagy bejelentés lesz a Seuso-kincsek ügyében.
---
Szerkesztői és kutatói megjegyzés:
A történtek után az életem és más kutatók veszélyeztetése, halála és jelentős százmilliós jogdíj csalások, a dolgozatok lopásai, a szakdolgozatlopások, szakcserék, diploma, disszertáció és más adatlopások, számítógép lopások és életveszélyes fenyegetések miatt a későbbiekben a közlésekkel szót kívánok emelni a jogi eljárások sértése és lefolytatása ellen-
Közlésként és megjegyzésként jelenleg csak ennyit kívánok nyilvánossá tenni a történtek fényében.
Lövey-Varga Éva főszerkesztő, kiadó, laptulajdonos, kutató sok szakmával rendelkezőként, jogász és orvos melletti gyakorlattal és többféle munkaviszonnyal. A kutakodók és fenyegetőzők kedvéért.
Lövey- Varga Éva sk.
Horváth Csaba László
2043-ig titkosak a Seuso-akták
A kancellária minősített adattá nyilváníttatta a kincs visszavásárlásának részleteit.
Hiába közpénz az a 15 millió euró, vagyis körülbelül négy és fél milliárd forint, amennyiért Magyarország visszavásárolta a Seuso-kincsek hét darabját, évtizedekig nem nyilvánosak az ügylet részletei – értesült a Magyar Nemzet. A római leletegyüttes egy részét két éve szerezte vissza a kormány, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azonban már 2013-ban minősítette a visszavásárlás adatait. Méghozzá harminc évre, így leghamarabb 2043-ban kerülhetnek nyilvánosságra az adatok.
Lapunk csaknem fél évvel ezelőtt fordult közérdekűadat-igényléssel a tárcához, arról érdeklődve, hogy ügyvédként kik és mekkora illetményért vettek részt a 4. században készült dísztárgyegyüttes visszavásárlásáról szóló tárgyalásokon. A Miniszterelnökség azonban megtagadta az információk kiadását. Közölték, hogy a kormány jelenleg is tárgyalásokat folytat, hogy a 15 darabból álló, késő ókori műkincsegyüttes hiányzó darabjai is Magyarországra kerüljenek. A kormány meggyőződése szerint pedig jelentősen rontaná pozícióikat és esélyeiket, ha a korábbi vagy a folyamatban lévő tárgyalások bárminemű részletéről tájékoztatnák a nyilvánosságot.
Mivel a Seuso-kincsek visszavásárlását közpénzből fizették, a Magyar Nemzet a Fővárosi Törvényszékhez fordult az ügyben, azt kérve, kötelezze a tárcát a kért adatok kiadására. A bíróságon derült ki, a kért iratok minősített adatnak számítanak. Ezek kiadása pedig bűncselekmény, ezért a tárca a Magyar Nemzet keresetének elutasítását kérte. Lapunk titokfelügyeleti hatósági eljárást kezdeményezett az ügyben.
Mint ismert, a Seuso-kincsek darabjait az 1970-es évek közepén találta meg Sümegh József, a Fejér megyei kőszárhegyi kőbánya kisegítő munkása. Ma sem tudni, pontosan hol bukkant a felbecsülhetetlen értékű késő római kori ezüst tárgyegyüttesre, pedig ez az információ létfontosságú volna a kincs magyarországi eredetének bizonyításához és a még külföldön lévő darabok visszaszerzéséhez. A talált tárgyakat négy-öt évig rejtegette, közben többet elcserélt vagy eladott. A helyiek többször látták őt magas rangú magyar és orosz katonatisztek társaságában. Sümegh Józsefet 1980 decemberében meggyilkolták, de a bűncselekményt az ügyben eljáró katonai ügyészek öngyilkosságnak állították be.
Emlékezetes, Dézsy Zoltán, aki áprilisban mutatta be a műtárgyakról készített dokumentumfilmje második részét, lapunknak nemrég azt mondta, a film vetítése óta számos új információhoz jutott. Ezek alapján várható, hogy már akár idén nagy bejelentés lesz a Seuso-kincsek ügyében.
– Csak legyen türelmünk kivárni, amíg a hiányzó darabok hazakerülnek – tette hozzá a filmrendező. Dézsy elárulta, hogy a tavasszal mozikba került filmjét a televízióban is leadják majd. A tévés változatot a közmédia számára készítette, az új információkkal kibővítve; ám a premierrel megvárná, amíg a kincsek általunk ismert további darabjai is hazakerülnek.
-------
A cikket gyűjtötte: Lövey-Varga Éva
A cikk eredeti közlési helye, forrása:
---
Szerkesztői és kutatói megjegyzés:
A történtek után az életem és más kutatók veszélyeztetése, halála és jelentős százmilliós jogdíj csalások, a dolgozatok lopásai, a szakdolgozatlopások, szakcserék, diploma, disszertáció és más adatlopások, számítógép lopások és életveszélyes fenyegetések miatt a későbbiekben a közlésekkel szót kívánok emelni a jogi eljárások sértése és lefolytatása ellen-
Közlésként és megjegyzésként jelenleg csak ennyit kívánok nyilvánossá tenni a történtek fényében.
Lövey-Varga Éva főszerkesztő, kiadó, laptulajdonos, kutató sok szakmával rendelkezőként, jogász és orvos melletti gyakorlattal és többféle munkaviszonnyal. A kutakodók és fenyegetőzők kedvéért.
Lövey- Varga Éva sk.
